Intézménymutató:
Orban Balazs Elmeleti Liceum (Szekelykeresztur)
2003. szeptember 11.
Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2003. október 24.
Okt. 20-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Kincsesné Bokor Anna Mesélő Erdély c. könyvsorozata első kötetét, a Bátorság próbája című könyvet. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy ismét székelykeresztúri szerző művét mutathatják be. E könyv folytatása a 100 évvel ezelőtt az Unitárius Gimnáziumban elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére indított munkának. A könyv illusztrátora, Demeter István szintén Keresztúr vidéki. A könyvet Lőrincz György író mutatta be. /(L. M.): Könyvbemutató Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./
2004. április 30.
Ápr. 27-én, kedden ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. Markó Attila, a Bizottság alelnöke elmondta: az ülésen 146 ingatlan ügyében született döntés, amelyek közül 94 a magyar történelmi egyházakat érinti. Ennek értelmében a kolozsvári Unitárius Egyház tulajdonába 16, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tulajdonába 3, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába 24, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába 13, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába 7, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába pedig 27 ingatlant szolgáltatnak vissza. A Bizottság mindeddig 494 iratcsomó ügyében döntött, ezek közül 314 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – tájékoztatott Markó Attila. A legutóbbi ülés döntésének értelmében olyan patinás épületek kerülnek visszaszolgáltatásra mint például: a székelykeresztúri Orbán Balázs Általános Iskola épülete, valamint az Orbán Balázs Líceum bentlakása (Unitárius Egyház), a nagylaki Tajovsky iskolacsoport (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Művészeti iskola (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a székelyudvarhelyi Református Kollégium (Erdélyi Református Egyházkerület), a máramarosszigeti múzeum épülete (Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség) valamint a nagyváradi Partenie Cosma iskolacsoport (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség). /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2005. március 16.
Székelykeresztúron az ünnepségsorozat az unitárius templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az ünnepi műsort a keresztúri Unitárius Gimnázium és a nyíregyházi Evangélikus Gimnázium diákjai szolgáltatták. Ezután a Gyárfás-kúriánál a dunakeszi lengyel kisebbségi önkormányzattól ajándékba kapott Bem József-domborművet avatták fel. Beszédet mondott Jacek Paliszewski, Lengyelország bukaresti nagykövete. Felavatták a kúria egyik termében most létesített Petőfi-emlékszobát, melyet Fülöp Lajos múzeumigazgató ismertetett. Délután a fiatfalvi lovas bandérium és a fúvószenekar kíséretében a diákság az Orbán Balázs Gimnáziumtól a város központjába vonult, ahol a Balcescu- és Petőfi-szobor megkoszorúzása után Benyovszki Lajos polgármester és Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően üdvözlő beszédet mondott dr. Balázs Melinda a helyi MPSZ részéről. Székelyderzsben március 13-án az ünnepélyt az unitárius templomban tartották, majd az iskola előtt lévő kopjafáknál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Március 13-án Kisgalambfalván szintén ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg a neves évfordulóról, ugyanaznap Csekefalván is szerveztek ünnepséget. Etéden az ünnepséget március 15-én, a község központjában tartották. Szentábrahámon az ünnepségen a Vass Miklós-emlékművet koszorúzták meg. Nagygalambfalván március 15-én a református templomban tartották az emlékezést, este a kultúrotthonban ünnepi műsort mutattak be. /László Miklós: Az örök évforduló Keresztúron és környékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./
2005. június 9.
Székelykeresztúron már az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején fejlett kulturális élet volt. Több híres műkedvelő csoport tevékenykedett, nyomda, társalgókör, kaszinó, hetilap stb. állt a kulturális élet szolgálatában. Ebben az időszakban Keresztúrt iskolavárosként is emlegették. A diktatúra éveiben is voltak értelmiségiek, akik szabadidejüket feláldozták a művelődési ház keretében alakított műkedvelő csoportokért. Ma viszont, a fúvószenekar kivételével, egy műkedvelő csoport sem működik Székelykeresztúron. A városban minden évben tartanak néhány fontos kulturális rendezvényt, amilyen a március 15-i ünnepség, a Sóskúti Fesztivál, a fúvószenekarok nemzetközi találkozója stb. Hírnevet vívtak ki maguknak az Orbán Balázs Gimnázium szavalói, a Pipacsok Néptáncegyüttes, a Polgári Fúvószenekar, a Petőfi Sándor Általános Iskola Gyermeklánc nevű kórusa, de a fúvószenekart leszámítva ezek nem a kultúrház keretében tevékenykednek. Jelenleg a városban a kultúrház helyett a múzeum szervezi a különféle rendezvényeket. A kultúrház viszont ma már nem a városé, mert azt a református egyház visszakapta. Több éve megszűnt a filmszínház is. Azóta az épület kihasználatlanul áll és állaga romlik. /László Miklós: Keresztúr: kulturális élet egykor és ma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 9./
2005. december 19.
December 19-én felavatták Székelykeresztúr főterén József Attila szobrát, a lengyelfalvi származású, Székelyudvarhelyen élő fiatal alkotó, Zawaczki Walter Levente egész alakos, trachitból készült alkotását. Benyovszki Lajos polgármester a város nevében háláját tolmácsolta mindazoknak, akik hozzájárultak e jeles műalkotás megszületéséhez. A „nyersanyagot” Szentegyháza Közbirtokossága biztosította, s a kisváros legújabb büszkesége az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület sikeres pályázata nyomán született meg, Hargita Megye Tanácsa, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Székelykeresztúr Város Önkormányzatának hathatós támogatásával. A szobor leleplezése után az Orbán Balázs Gimnázium tanulói verseket adtak elő, majd Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke ismertette a szobor elkészítésének történetét. Végezetül a történelmi egyházak lelkészei áldották meg a szobrot. /Fülöp Lajos: József Attila-szobor Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./
2006. március 6.
Illyés Izabella, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium magyar szakos tanára azok közé tartozik, akik sokat tettek és tesznek az ifjúság kulturális neveléséért. Ő volt a megálmodója és főszervezője az 1991-ben megrendezett és eddig 14 kiadást megért Hogy jusson vers mindenkinek elnevezésű szavalóversenynek, majd az 1997-ben lebonyolított kisvárosi középiskolás versmondók műhelytáborának. Ugyancsak az ő kezdeményezésére és szervezésében 1997 szeptemberében tartották meg Székelykeresztúron a Romániai Magyar Versért Egyesület alakuló ülését. A 2005-ben megrendezett, József Attila életművét bemutató Kozmosz éneke elnevezésű nemzetközi vetélkedőn a díjazottak között volt. Illyés Izabella újabban egy olyan irodalmi verseny gazdája és irányítója, amely az interneten keresztül zajlik. Minden évben egy olyan magyar alkotó munkásságát elemzik, akivel az iskolában kevesebbet foglalkoznak. Idén Kosztolányira esett a választás. A versenyt az interneten hirdették meg. A vetélkedőre 33 tanuló jelentkezett: a szatmári Hám János Katolikus Gimnáziumból, a nagykárolyi líceumból, a nagykárolyi Németh László Gimnáziumból, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskolából, az ugyancsak udvarhelyi református gimnáziumból, Székelykeresztúrról /az unitárius gimnáziumból és az Orbán Balázs Gimnáziumból/, továbbá magyarországiak is voltak. A hatfordulós versenyből eddig négy fordulót tartottak, az ötödik forduló március 12-én és 13-án lesz. /László Miklós: „Egy másért” internetes irodalmi vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 6./
2006. március 11.
Március 10-én kezdődött Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium által szervezett iskolahét. A rendezvénysorozaton részt vesznek az ajkai, sárospataki, csurgói, miskolci, szolnoki és dunakeszi testvériskolák küldöttségei. Gergely György igazgató elmondta. lesznek vetélkedők, informatika verseny, iskolatörténeti vetélkedő és a tudományos dolgozatok versenye, továbbá szavalóverseny és az irodalmi levelezőverseny utolsó két fordulója, melyen a vendéglátókon kívül nagybányai, nagykárolyi, szatmárnémeti, székelyudvarhelyi, brassói és sárospataki középiskolák diákjai is részt vesznek. A csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola Nagy István Napokat tart. Kiállítás nyílik a diákok munkáiból, a diákkórus-fesztivál mellett zenekari hangverseny-sorozat is lesz. /Iskolanapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
2006. március 16.
Hargita megyében mindenütt emlékeztek a szabadságharcra. Székelykeresztúron a város főterén került sor az ünnepségre. Az Orbán Balázs Gimnázium, az Unitárius Teológiai Középiskola diákjai, valamint a Polgári Fúvószenekar és a fiatfalvi lovasbandérium felvonulásával kezdődött az emlékezés. Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte a résztvevőket. A főszónok, Potyó Ferenc általános érseki helynök, a város egykori plébánosa az ünnep összetartó erejére hívta fel a figyelmet. A múzeumban Vármegyeházak a századfordulón címmel nyílt meg Hatvani Sándor fotókiállítása. Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmise után a tekerőpataki fúvósok muzsikájára vonultak az ünneplők a térre. Ünnepi beszéd helyett diákok szerepeltek, majd a Szabadság-emlékmű és a Kossuth-szobor megkoszorúzása után a mintegy félezer ember a temetőbe vonult Kiss Antal szabadságharcos honvédezredes kopjafájához koszorúzni. A Gyergyói-medencében egyébként Vasláb és Marosfő kivételével minden településen megünnepelték március 15-ét. Borszéken két helyszínen zajlottak az események: délben az iskolában és délután az Emlékparkban. Agyagfalván a kultúrotthonban Farkas Márton polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet. /1848. március 15-re emlékeztek megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./
2006. április 5.
Hosszas küzdelem után a történelmi egyházak visszakapták jó néhány ingatlanukat. Ezek között reprezentatív iskolaépületek is szerepelnek A rendszerváltás után létrejöttek a különböző felekezetek iskolái, az államosított egyházi iskolák jogutódaiként. Milyen az együttélés? – kérdezte a lap munkatársa. Székelykeresztúron két gimnázium működik egy épületben: az Orbán Balázs Líceum állami iskola, valamint az Unitárius Gimnázium, amely (valójában szintén állami iskolaként) az általános műveltség mellett a keresztény szellemiséget is biztosítja. Varró Margit, az Unitárius Gimnázium igazgatónője vázolta az iskola történetét: 1994-ben hozták létre, 2005. január 1-jétől külön jogi státussal működő iskola lett belőle. Van általános iskolai tagozata, szeptembertől elindítják az elemi oktatást is. Eddig a tanévig egy-egy osztály volt egy évfolyamon, szeptembertől két párhuzamos kilencedik osztályt indítottak. Fokozatos építkezésről van szó. Szombatfalvi József esperes elmondta: két unitárius iskolájuk volt, a kolozsvári János Zsigmond Gimnázium és a székelykeresztúri gimnázium. Mindkettőhöz ragaszkodnak, ezért akarják elsőtől tizenkettedik osztályig visszaállítani, fenntartani, működtetni – egykori épületeikben. Az egy épületben működő két iskola kapcsolatáról Varró Margit igazgatónak jó véleménye van. A közös tanári szobában jól megvan a két iskola tanári kara. Az iskolafenntartás költségeire, valamint az épületegyüttes bérletére a két iskolának közösen utalja a pénzt az önkormányzat. Az unitárius egyháznak fizetett bért teljes egészében az iskolaépületek felújítására, karbantartására fordítják. A két iskola együttéléséről Gergely Györgynek, az Orbán Balázs Gimnázium igazgatójának is jó véleménye van. /Takács Éva: Küzdelem a színvonalért Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2006. augusztus 23.
A pótérettségiző Hargita megyei diákok több mint 81 százaléka magyar tannyelvű líceumból származik. Az idei 2224 hargitai magyar végzős 87,59 százaléka, azaz 1948 diák vizsgázott sikeresen, a román iskolák 786 végzősének 91,44 százalékához viszonyítva, amely 717 átmenőt jelent. Román nyelv és irodalomból 220 magyar érettségiző – a vizsgázók 9,8 százaléka – bukott el a nyáron, míg ugyanabból a tantárgyból a román érettségizők 5,9 százaléka nem kapott átmenő jegyet. A Hargita megyei iskolák közül legjobban a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum diákjai szerepeltek, ahol a vizsgázók mindegyike sikeresen tette le az érettségit. A legrosszabb eredménnyel a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Elméleti Líceum diákjai „dicsekedhetnek”, ahol csak 42,85 százalékuknak sikerült levizsgáznia. Berszán Lajos igazgató szerint ennek oka az, hogy a diákok félreértették a román nyelv és irodalom tételt. Hargita megyében idén az őszi pótérettségire 445-en iratkoztak be. Kolozs megyében 1162 diák iratkozott be pótérettségire, ebből mindössze 70 magyar. /Pótérettségi nyelvi akadállyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
2007. március 21.
Annak ellenére, hogy az oktatási miniszter kimondta az összevont osztályok megszüntetését, Hargita megyében 15 iskolában a következő tanévben is fognak összevont osztályok működni. Azonban iskolák szűnnek meg, illetve vonják össze őket más iskolákkal az alacsony gyermeklétszám miatt. Hargita megyében a tanfelügyelőség munkatársai felmérték a valós helyzetet, Bondor István főtanfelügyelő konzultált a minisztériumban is, a tanfelügyelőség meghozta a döntést: a 2007–2008-as tanévben 15 iskolában fognak összevont V–VIII. osztályok működni: Orotva, Borzont, Kőrispatak, Salamás, Lóvész, Csinód, Fenyőkút, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola román tagozata), Székelyandrásfalva, Kányád, Varság, Vasláb (magyar tagozat), Tölgyes (magyar tagozat), Borszék (Zimmethausen Általános Iskola – magyar tagozat), Fenyéd. Hat általános iskolában továbbra is működhetnek a külön osztályok annak ellenére, hogy egy osztályban nincs meg a működéshez szükséges tíz tanuló: Vájlapataka, Pálpataka, Csíkmindszent, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola magyar tagozat), Kissolymos, Szentpál. Legkevesebb gyerekkel, öttel a szentpáli iskola hetedik osztálya fog működni. A tanfelügyelőség a következő tanévre iskolák összevonását is elhatározta: megszűnik a fiatfalvi Benedek Elek Általános Iskola, az ide tartozó 24 gyermek jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba fog járni. Az ivói Székely János Általános Iskolát a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolához csatolták. A farcádi 14 diák Felsőboldogfalvára fog járni, a hét galócási magyar gyermek pedig a szülők kérésére Salamáson fog tanulni. Ülkéről 23 általános iskolás Székelyszentkirály Szent István Általános Iskolájába fog járni, Székelypálfalváról pedig 17-en mennek a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolába. Végül az abásfalvi 26 általános iskolás a homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskola diákja lesz. Az idei iskolabusz-program keretében Hargita megye 18 járművet fog kapni, ezeket elsősorban az iskola-összevonás miatt ingázók rendelkezésére bocsátják. /Takács Éva: Iskolák szűnnek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. augusztus 25.
Az 1948-as romániai tanügyi reform következményeként a magyar iskolahálózat egy csapásra elvesztette addigi viszonylagos önrendelkezését, s beolvasztották a hipercentralizált állami oktatásba. Az azóta eltelt évtizedekben nem volt könnyű fenntartani a magyar iskolákat. Rossz hír magyar iskola megszűnése, most ez történt. A székelykeresztúri városi tanács augusztus 22-én tartott ülésén ismertették – és a tanács tudomásul vette – Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő rendeletét, amely értelmében a Keresztúrhoz tartozó Fiatfalván lévő Benedek Elek Általános Iskola megszűnik jogi személynek lenni. A faluban csak I–IV. osztály marad, amely ezután a keresztúri Orbán Balázs Gimnázium alárendeltségében fog tevékenykedni, az V–VIII. osztályosok a keresztúri iskolákba járnak. Az iskola azért szűnt meg, mert a magyar szülők a keresztúri iskolákba íratták gyermekeiket. /László Miklós: Megszűnt egy magyar iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./
2007. szeptember 28.
A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes fennállásának húsz éve alatt gyűjtötte az ősi népi táncokat. Nemrégiben ünnepelték megalakulásuk 20. évfordulóját. Az együttes megalakítója, László Csaba a magyar néptánccal a brassói egyetemen kezdett ismerkedni, ahol 1985-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. A köréje csoportosuló fiatalok az ő irányítása alatt lettek a népi kultúra iránt elkötelezettek. Az együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, első műsorukat 1988 júniusában mutatták be. A régi rendszer utolsó évtizedében a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál brassói szakaszán díjat nyertek. Már 1990-ben meghívták az együttest Magyarországra, Siklósra és Pécsre. A Háromszék Néptáncegyüttes létrehozásakor László Csaba néhány alapító taggal átment az alakuló profi együtteshez, ahol ő lett a koreográfus. Azután László Csaba hazatért Székelykeresztúrra, újjászervezték a Pipacsok együttest. 1991-ben a Pipacsok második generációjának tagjaiból sikerült olyan színvonalas együttest alakítani, amely már abban az évben népszerűsítette Székelyföld néptáncait. 1992-ben intézményes formát is kapott a csapat, és nagy sikerrel szerepelt, többek között Svájcban. 1993-ban László Csaba koreográfiájával és rendezésével elkészült a Katonák című táncszínházi produkció, amellyel sikeresen turnéztak az erdélyi városokban. 1994-ben Idegen földre ne siess című műsorukkal országos turnét tartottak és részt vettek a Szegedi Folklórfesztiválon is. 1996-ban nagy sikerrel szerepeltek hazai rendezvényeken és Franciaországban. Két alkalommal szerepeltek az Amerikai Egyesült Államokban is. 1998-ban László Csaba vezetésével, többnyire a Pipacsok tagjaiból alakult meg az Udvarhelyi Néptáncműhely, és több sikeres műsort mutattak be. László Csaba úgy érezte, hogy a város vezetői nem támogatják megfelelően, ezért 2001-ben megszüntette viszonyát az Udvarhelyi Táncműhellyel. A Székely sorsképek című előadást már mint független koreográfus készítette el. 2002-ben ismét újjászervezte a Pipacsokat. Mindezek mellett László Csaba 2003-ban a Nagyváradi Filharmónia keretében tevékenykedő Magyar Néptánc Együttesnél a Só útja című kétrészes táncjáték koreográfusa és rendezője volt. Az évek során nagy sikerrel szerepeltek Hollandiában, Szardíniában, több esetben Magyarországon. Idén Kínában is vastapssal jutalmazták a Pipacsok műsorát. Állandó utánpótlást képeznek a Kis Pipacsok és a Mákvirág tánccsoportok. Az együttes 1994-től szervezi a Felsősófalvi Székelyföldi Tánctábort is, amelyen a táncoktatók László Csaba mellett a Pipacsok táncosai. Emellett népzene- és néptáncgyűjtéssel is foglalkoznak. /László Miklós: Húszéves a Pipacsok Néptáncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2008. november 19.
A közel tízezer lelket számláló Székelykeresztúrnak és a hozzá tartozó településeknek tizenhat esztendőn át az RMDSZ-es Benyovszki Lajos volt a polgármestere, aki jelenleg megyei tanácsosként tevékenykedik. A júniusi helyhatósági választásokon egy fiatal informatikus-közgazdászra, a szintén RMDSZ-es Rafai Emilre voksoltak a választók. Székelykeresztúrnak egy általános és három középiskolája van: a Berde Mózes Unitárius Gimnázium, az Orbán Balázs Elméleti Líceum (ahol elemi tagozat is működik), a Zeyk Domokos Szakközépiskola, amelyek az egész kistérséget kiszolgálják. Az Orbán Balázs iskola jelenleg az unitárius gimnázium épületében működik, ahonnan ki kell költöznie jövő év őszéig. 2006-ban nekifogtak az új iskolaépület felépítésének. A minisztérium által megítélt finanszírozás akadozik, ezért az építkezés lassan halad. /Lázár Emese: Szívügye a Sóskút. Beszélgetés Rafai Emil székelykeresztúri polgármesterrel nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./
2009. április 30.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, találkozott Vasile Timis művelődés- és vallásügyi államtitkárral, akivel a két unitárius kollégium levéltári anyagának problémájáról beszélt. A kolozsvári kollégiumi könyvtár levéltárának egy része megtalálható az Akadémiai Könyvtárban, de a székelykeresztúri esetében csak szóbeszédek alapján indulhatnak el. Székelykeresztúron az unitárius egyház által visszakapott épületben működő Orbán Balázs Gimnáziumnak idén jár le az állam által előírt ötéves kötelező bérleti szerződés, de arra kérték az unitárius egyházat, hogy továbbra is biztosítsa számukra az oktatás feltételeit, amíg elkészül az új iskolaépület. Úgy döntöttek, hogy még egy évig biztosítják az állami gimnázium számára a szükséges termeket. Kolozsváron egy informatív jellegű megbeszélésre került sor, ahol az új egyházi vezetés próbálta átlátni a nemsokára felmerülő problémákat. A kolozsvári ingatlan esetében a bérleti szerződés csak 2011-ben jár le, de megbeszélést kezdeményeznek a Brassai-líceum és az unitárius kollégium vezetőségével a probléma megoldása érdekében. /D. I. : Döntöttek a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2009. június 11.
Két szakterem és két osztályterem jut a jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumnak, mivel az intézménynek június 30-án lejár az épülettulajdonos Erdélyi Unitárius Egyházzal kötött bérleti szerződése. A felek nem jutottak közös nevezőre. Elmérgesedett az Orbán Balázs Gimnázium (OBG) és az Erdélyi Unitárius Egyház közötti viszony. A gimnázium munkaközössége ragaszkodik ahhoz, hogy amíg felépül számukra az új iskola, maradhassanak eddigi helyükön. Az unitáriusok ugyanakkor saját gimnáziumuk számára kívánnak helyet biztosítani a tulajdonukban lévő épületegyüttes főépületében. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Gyerő Dávid előadó-tanácsos állásfoglalást tett közzé, miszerint 2010. június 30-ig meghosszabbítják a bérleti szerződést, és a gimnáziumnak a főépületben két informatikai szaktermet, egy multimédia-termet és egy osztálytermet biztosítanak. Az egyház megoldási javaslatait az iskola vezetősége visszautasította, tárgyalási variánsokkal viszont nem állt elő. /Takács Éva: Ultimátum az Orbán Balázs Gimnáziumnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./
2009. augusztus 25.
Háromszéken az idei lehet az első év, amikor minden tanintézmény megkapja a működéséhez szükséges egészségügyi engedélyt, mondta Deme Judit, a Kovászna megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója. Tájékoztatása szerint Háromszéken az elmúlt években sokat javult a tanintézmények felszereltsége. Míg tavalyelőtt még több mint 50 intézmény működött egészségügyi engedély nélkül, tavaly már csak 6 iskola nem kapott ilyen engedélyt. Három „problémás” iskolát tart nyilván a megyei oktatásügy: forráshiány miatt Máréfalván nem sikerült befejezni az iskolaépületben megkezdett munkálatokat, ezért a helybeli iskolásokat ebben a tanévben is a kultúrotthon fogadja be. A székelykeresztúri Orbán Balázs Líceum arra készül, hogy felmondja a szerződést az új iskolaépület kivitelezőjével. Itt is alternatív helyet kell biztosítani a tanulók számára a következő tanévben. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceumban sem fejeződtek be az építkezési munkálatok. /Kovács Zsolt, Parászka Boróka: Iskola-”mosdatás” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
